Veszprémi Egyetem

Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Társadalom és Gazdaságtudományi Intézet

Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék

AZ EURO BEVEZETÉSE

ÉS ANNAK VÁRHATÓ HATÁSAI

Banküzemtan

Készítette:

xy

Gazdasági Agrármérnöki szak V.évf.

Keszthely, 2001. november 29.

   1999. január 1-én azon kívül, hogy a világ naptárain megváltoztak a számok és új évezred köszöntött be, egyesek számára visszavonhatatlanul is jelentősebb esemény történt. Hivatalosan ezen a napon bocsátották ki az EU új, egységes valutáját, az eurot. E nap az európai egység megvalósításában egy történelmi fordulópontnak tekinthető, amelyet hosszú folyamat előzött meg. Az európai egység megteremtésével a világ egyik legnagyobb gazdasági tömbje jött létre.

Az EMU-ban résztvevő tagállamok

   Az Európa Tanács, az Európai Pénzügyi Intézet, valamint az uniós tagállamok központi bankjaikkal együtt megkezdték az előkészületeket a közös valuta bevezetésére. Jelenleg a közös valuta bevezetésének harmadik szakasza zajlik, amely a monetáris unio betetőzését jelenti. A tagállamok kereskedelmének, ipari szektorainak és multinacionális vállalatainak is hathatós intézkedéseket kell hozniuk, hogy az átállás zavartalanul menjen végbe. A pénzpiacok részben már megelőzték a harmadik szakasz kezdetét.

   Az 1997-es év döntő fontosságú volt a montánunió szempontjából. a tagállamok többségének sikerült megvalósítani a monetáris politikát érintő kritériumokat.

   1998-ban az Eu tagországok eldöntötték, hogy részt vesznek –e az EMU harmadik szakaszában.

Döntést az EMU beindításáról az Európai Monetáris Intézet és az Európai Tanács hoz.

A közös valutára való átállás

   A monetáris unióra való átmenet több szakaszban zajlott le. 1999. január 1-én a résztvevő tagállamok valutáinak átváltási árfolyamait visszavonhatatlanul rögzítették az euróhoz. Ettől az időponttól kezdve az Európai Központi Bank a meghatározó az euro-övezet monetáris politikáját illetően, aminek következtében létrejött egy integrált pénz- és tőkepiac. A pénzügyi folyamatokat az ECB euróban bonyolítja és uniformizált pénzügypolitikai ezköztárral rendelkezik, mely szabályzatok minden tagország számára kötelező érvényűek.

   Az euro a résztvevő tagországok valutája lesz az ECU-vel szemben, melynek csak kosárvaluta funkciója volt. 1999. január 1-től csak egy valuta van az EMU területén, az euro.

   Az euro esetében technikai valutaváltásról van szó. Az átváltás után a pénz ugyanannyit fog érni, mint az átváltás előtt.

Az euro benkjegyeket 2002. január 1-én hozzák forgalomba, ezen időpontig az euro csak mint számlapénz szerepet és a nemzeti valuták töltik be a törvényes fizetőezköz-szerepét.

A 2001-es év elején végetérő átmeneti periódus végén lesz az euróra való áttérés határideje. Az euro melett a nemzeti valuták még hat hónapig törvényes fizetőezköz-funkciót töltenek be. Ezt a hat hónapos periódust az egyes tagországok nemzeti törvénykezése lerövidítheti. Németország fontolgatja, hogy az euro bevezetése után felfüggeszti a márka törvényes fizetőezköz-státusát.

Erre a hat hónapra az vonatkozik, hogy az euró használata nem kötelező és nem is tilos. Mindenki szabadon használhatja az eurót, ha a másik szerződő fél beleegyezik.

   Németország lehetővé tette, hogy az eurót 1999. január 1-től törvényes fizetőezközként használják a magánszektorban is.

Ezt törvénybe is iktatták, mely az átmeneti időszakra (1999. január 1. és 2002. január 1. közötti idő) tartalmazza a javaslatokat:

1.     A vállalatok a mérlegbeszámolójukat euróban is elkészíthetik. Az euróban vezetett folyószámlákról az adófizetés elfogadott.

2.     Részvénytársaságokat és más vállalatokat euróval is lehet alapítani, a tőkeemelés euro bázison is elfogadott.

3.     a hivatalos statisztikák az eurót is választhatják a tudósításaik alapjául.

4.     A német értékpapír-tőzsdén euróban is lehet jegyezni az átmeneti periódusban.

5.     A Szövetségi Köztársaság átruházható korábbi adósságait euróra fogják átváltani. A SzK újabb pénzkibocsátásai már minden esetben euro címletekből fognak állni.

6.     Az automatikus átváltás lehetőségét minden szerződő fél számára lehetővé teszik a Szövetségi Bank vagy más központi bank leszámítolási kamatlába alapján, amelyek a jövőben megszűnnek, lehetővé téve ezzel az újraleszámítolást.

   A Monetáris és Gazdasági Unio harmadik fázisa a nemzeti valuták teljes megszűnésével ér véget 2001 július 1-én. A nemzeti valuták elvesztik törvényes fizetőezköz-funkciójukat. Ez a végső határidő minden szektor számára a pénzcsere végrehajtására. Az euró lesz az egyetlen törvényes fizetőezköz. A nemzeti valutákat innentől kezdve nem fogadják el a pénzforgalomban, de a nemzeti jegybankok továbbra is jutalékmentesen átváltanak euróra.