Közlekedéstechnika (mekkora hülyeségek)
bllom 2005.01.16. 21:51
Városi vasuti közúti szintbeni kereszteződések kialakításának lehetséges megoldásai
1. Városi vasutak megjelenési formái.
A kötöttpályás városi közösségi közlekedés eszközeinek hagyo-mányos felosztása :
- Közúti vasút ( villamos, villamosvasút, közúti villamosvasút ).
- Helyiérdekű vasút ( városkörnyéki, elővárosi vasút ).
- Városi gyorsvasút ( metró, gyorsvasút, földalatti gyorsvasút ).
- Nagyvasutak elővárosi és környéki forgalma.
A nemzetközi és a hazai hatósági előírások szerint a sínhez kötött városi közforgalmú járműveknél kétféle fékrendszer különböz-tethető meg :
- Sínfékes járművek ( pályájuk kapcsolatban van a közúttal, a kere-kekre ható villamos féken kívül a felsővezetéktől független, vagyis akkumulátorból táplált sínfékkel is el vannak látva ). Ezek a járművek lényegesen nagyobb lassulás ( 2.28 m/s2 ) elérésére ké-pesek, szemben a sínfék nélküli járművek 1.13 m/s2 lassulásával.
- Sínfék nélküli járművek ( pályájuk nem áll kapcsolatban a közút-tal, attól teljesen elzárt, vagy nagyvasúti jellegűen védett ).
A hagyományos felosztástól eltérően a városi vasúti közlekedés mai eszközeinek rendszerezése a vasúti járművek pályája és a közút közötti kapcsolaton, valamint az ennek megfelelően alkalmazott fék-rendszeren alapul :
1. Városi vasutak.
A./ Modern közúti vasutak, villamosok. A városok sűrűn be-épített területein, közúti villamosvasúti pályán közlekedő járművek.
B./ Közúti gyorsvasutak. Általában a felszínen közlekedő, felsővezetékről táplált, a közúttól független pályán haladó ( vagy attól kerítéssel védett ), nagy forgalmú csomópontokat külön szintben keresztező ( esetleges szintbeni keresztező-désekben elsőbbséggel védett ) vasutak.
2. Gyorsvasutak. A közúttól teljesen elválasztott pályán közle-kedő vasutak.
A./ Metrók. Nagyvárosok belső utasforgalmára létesített, tel-jesen zárt, saját pályáját sem keresztező pályán közlekedő, nagy szállítóképességű vasutak. Általában föld alatti vezeté-sűek, harmadik sínről árammal táplálva.
B./ Elővárosi gyorsvasutak. Nagyvasutak elővárosi és város-környéki forgalmának önállóan működő ágazata.
C./ Nyomvezetésű és más különleges vasutak. Nem vágány a kényszerpályájuk, hanem vasbetonból, vagy acélból készült felületek, amelyeken a járművek lebegnek, vagy gumi-kerekeken futnak.
1. Útátjárók létesítésének és kialakításának műszaki elő-írásai.
Útátjárók ( szintbeni kereszteződések ) létesítését, vagy megszün-tetését az illetékes miniszter, leadott hatáskörben a Közlekedési Fő-felügyelet Közúti Felügyelet irányításával az önkormányzati szervek engedélyezhetik. A szintbeni vasúti útátjáró mind a vasútvonal felépít-ményének, mind a közút pályaszerkezetének, vonalvezetésének egysé-gét megbontja. Ezért építési és fenntartási szempontból egyaránt nehézségeket jelent, tehát különleges kialakítást kíván.
2.1. Útátjárók kialakításának feltételei.
- A kétfajta forgalom egymást ne veszélyeztesse, ezért mindkét for-galmat megfelelő jelző- és biztosítóberendezésekkel kell védeni.
- Az útátjáró vasúti felépítményét és burkolatát úgy kell megtervez-ni, hogy biztosítsa az előírt nyomcsatorna és űrszelvény méreteket, valamint a vasúti járművek zökkenőmentes és sebességkorlátozás nélküli áthaladását.
- Az útátjáró nyomcsatornájába bekerült idegen anyagok, vagy jegesedés hatására sem következzen be kisiklás.
- A felépítmény egyes elemeinek vizsgálat céljából történő hozzáfér-hetőségét, az egyszerű fenntartást biztosítani kell.
- Az útátjáró burkolatának a közútéval minimum azonos színvona-lúnak kell lennie és meg kell felelnie az engedélyezett közúti terhe-lésnek és sebességnek.
- Nem létesíthető szintbeni keresztezés, ha a mértékadó óra közúti forgalmának gépjármű egységben kifejezett értékének és a vonatok mennyiségének szorzata az ezret meghaladja. ( Ez az előírás a gyorsvasutakra vonatkozik, a villamosokra nem. )
- Íves vasúti pálya esetén a túlemelésben fekvő vasúti pályának megfelelően, a sínfejek magasságában kell a közutat az átjárón átvezetni. ( Csökkentett túlemelés is alkalmazható. )
2.2. Útátjárók elhelyezése és méretei.
- Az útátjárókat lehetőleg a pályára merőlegesen kell elhelyezni, úgy hogy a közúti járművek a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak a vasúti pályán, s az útátjáró területe minél jobban belátható legyen.
- A keresztezés szöge ferde útátjáró esetén sem lehet 30°-nál kisebb.
- Utak íve, átmeneti íve ne essen vasúti vágányokra, vagy azok közé.
- Útátjáró lehetőleg ne kerüljön bevágásba.
- Biztosítani kell az útátjárón áthaladó járművek részére, hogy minél hamarabb elhagyhassák azt. Amennyiben az útátjárótól számított 30 méteren belül útkeresztezés van, akkor elsőbbség-adás biztosításával, vagy menekítő sávról kell gondoskodni.
- A felsővezetékkel ellátott pálya útátjáróinál, ha a munkavezeték nem éri el a szabványos magasságot, akkor az útátjáró elé védő-kaput kell helyezni.
- Az útátjáró és a hozzá csatlakozó úttest minimális szélessége a ke-resztezéstől számított 30-30 m távolságig minimum 6 m. Az útátjárók nyomcsatorna-szélessége 70 mm.
|